Hamarosan kezdődik az adventi időszak, ráhangolódásképp néhány ötlet adventi koszorú készítéséhez. Hagyományos koszorú forma mellett találsz még boros poharasat és üvegeset, konzerv dobozosat, cserepeset, bögréset stb. A többségük egészen minimál stílusú, még a lakásból sem kell kimozdulnod alapanyagért, elég, ha turkálsz egy kicsit a konyhaszekrényedben, vagy leakasztasz egy sálat a fogasról.

Ki mondta, hogy az adventi naptárat csak gyerekek kaphatják? Este mi is kibonthatjuk a sajátunkat. No de mindennap? :-) Adventi naptárak gyerekeknek és felnőtteknek.

Ezekkel az általam készített képekkel szeretném elbúcsúztatni az őszt. Ez kicsit idétlenül hangzott, újrapróbálkozom: még rengeteg újrahasznosított anyagból készült őszi dekorációt tudnék bemutatni, de mivel ezek elveszítették aktualitásukat, ezentúl a télre, karácsonyra fókuszálok a blogban.

Karácsony közeledtével ez a kérdés elég gyakran hangzik el a gyerekek szájából. Ennek a türelmetlen várakozásnak az enyhítésére találták fel az adventi naptárt. Így a gyerekek is képben lehetnek, indul a visszaszámolás és még valami meglepi is jut minden napra. Azért néha előfordul ilyen kérés is: lécci, lécci hadd bontsak ki kettőt? :-)

Mit ünneplünk Márton napkor és ki az a Szent Márton? - szegezte nekem a kérdést az 5 éves nagylányom. Én meg hümmögtem egyet és utánanéztem.

Az eddig is megvolt, hogy november 11-én, Márton napkor libát kell enni, mert különben éhezni fogok egész évben, vagy hogy számos időjárással kapcsolatos hiedelem tartozik ehhez a jeles naphoz (pl. Ha Márton napján a lúd a jégen áll, Karácsonykor sárban botorkál.), sőt még az is rémlett, hogy ekkor kóstolják meg először az új bort, és ünneplik meg az őszi munkálatok befejezését, de hogy mi köze ehhez Szent Mártonnak, azt homály fedte. Aztán, ahogy képbe kerültem, elmeséltem a történetet a lányomnak: élt egyszer nagyon régen (milyen régen, amikor még Dédimama se élt? :-)) egy katona bácsi, aki egy éjszaka megosztotta a köpenyét egy koldussal, és ennek hatására gondolt egyet, és úgy döntött, hogy otthagyja a katonaságot és Istent szolgálja úgy, hogy a rászoruló embereknek segít. Amikor önzetlenségéért jutalmul püspökké (újabb kérdőjelek?) nevezték ki Mártont, alázatosságában a ludak óljába menekült az érte jövő küldöttek elől. A madarak viszont gágogásukkal elárulták, hogy hova rejtőzött el a misszionárius...

Ha a Márton napot nem csak gasztronómiai értelemben szeretnéd megünnepelni, hanem égsz a vágytól, hogy valami "libásat" alkoss, olvass tovább!

Korábbi szokásommal ellentétben egy ideje nem dobom ki a kiégett izzókat, hanem a "majd jó lesz még valamire" dobozba teszem őket. Most bukkantam rá  erre a "valamire", őszi dekoráció személyében. A körte - madzaggal körbetekert izzó - elkészítése első ránézésre sem tűnt bonyolultnak, ezért rögtön neki is láttam, és nem csalatkoztam, pár perc alatt könnyen elkészítettem néhányat. Különösen azoknak ajánlom ezt a dekorációt, akik rövid idő alatt szeretnének valami igazán szépet alkotni!

Megvan az az érzés, amikor óriási szélben állsz az ernyőddel és egyszer csak kifordul, majd eltörik a fém rész? Ilyenkor azért elég lúzernak érzi magát az ember. Ahelyett, hogy dühösen a kukába dobnánk funkcióját vesztett ernyőnket, esetleg adhatnánk neki még egy esélyt! Mondjuk így:

Ne láncold magad a megszokott dolgokhoz, inkább fogj egy bicikliláncot (persze olyat, ami már nem szerves része a kerékpárodnak) és alkoss belőlük valamit! Tönkrement kerékből, ill. lyukas gumibelsőből is érdekes dekorációkat lehet kitalálni. Ha épp tökéletes a bicajod, nem kell pl. törött sörösüveg darabokon átgázolnod, hogy alkatrészeket szerezz, inkább látogass el egy kerékpárboltba! Furcsán néznek majd Rád a boltosok, de alapvetően szívesen adnak  gumibelsőt, még talán láncot is (annál is inkább, mert a gumibelső veszélyes hulladéknak számít és nem dobhatják ki a kukába).

Először is, vedd fel.:-)

Az őszben (többek között) az a jó, hogy nem kell kreatív boltokba menni dekorációs alapanyagért, hanem akár egy séta alatt is összegyűjthetjük őket. Egy kis száraz zörgő ágba botlottam bele a minap, és rögtön elkezdtem azon agyalni, hogy mit kezdhetnék vele.